2010. október 18., hétfő

1. fejezet
Régen látott ismerősök

És a fények kigyúlnak, a zene megszólal, és a közönség tapsol, én így vagyok egész, de talán mégsem vagyok az igazi, mert a szívem darabokra hullott, miután Ő abban a bizonyos erdőben elhagyott, melyre még csak gondolni sem merek. Ennek már 70 éve, de még mindig úgy érzem mintha tegnap lett volna. Fiatalos kinézetemre büszke vagyok.
A darabnak vége, a fények kihunynak, a zene elhalkul, meghajlunk, a közönség vad tapsba kezd. Ez az életem.
Ha nem jöttetek volna rá a nevem Isabella Marie V. Swan. A Globe Theatre ékes tagja vagyok.
- Bella! Bella!! – s csak hamar megérkezet a főnököm George.
- Tessék?? – eközben hátra fordulok a gratulációkat megszakítva.
- A városba költözött három tehetség, akiket szívesen fogadott a színház és ismerkedj meg velük, mert a következő darabot a segítségükkel fogod eljátszani.
S ekkor megjelent három ismerős arc…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése